A motorfelújítás első élvezetes lépése a szétszerelés. Feltérképezzük ilyenkor a motort, hogy milyen állapotban van, előző életéről következtetünk a fellelt nyomokból. Ennél a motornál különösen izgalmas volt a szétszerelés, mert most láttam először közelről Start, tehát a szétszerelés hogyanját most kellett megtanulnom. Néhány dologra nem is jöttem rá. De ne szaladjunk előre.

Nézzünk néhány képet a Starról, eredeti fellelési környezetében:

Ez egy 1969-es Simson Star. A piros részek a hátsó sárvédő kivételével házilag, ecsettel vannak átfestve, a tank festése eredeti. Nagyjából hiánytalan, a bal oldali, blokk fölötti burkolólemez hiányzik (a jobb megvan, kicsit deformált), nincs rajta tükör, akku és a hozzá való leszorító pánt, valamint kormányzár sincs. Az ülészárhoz nincs kulcs. A motorja átforog, nincs összerohadva. Tankja kb. 3/4-ig van benzinnel, rozsdás, de nem ereszt. Ennyit tudtam megállapítani róla mielőtt nekiestem a szerszámokkal.

Kb. tizenhét évvel ezelőtt elesett vele a gazdája, azóta ott árválkodott a sarokban. Nem volt egyedül, a másik sarokban egy Komár 3 áll, legalább ugyanennyi ideje, ez is a feltámadást várja - egyelőre nem hoztam el, mert teli van a műhely - szereléskor ki kell tolna a motorokat.

Mint a fenti képeken is látszik, van rajta néhány sérülés. A bal lábtartó lehajlott, a hátsó lengéscsillapító burkolata törött. Ez a műanyag burkolat egyébként is kényes dolog - az elmúlt fél évszázad alatt szétette az idő, rideg és törékeny lett, nagy esélye van, hogy szétszerelés közben a párját is eltöröm. A tank jobb oldala horpadt.

A gumi alkatrészek fölött is eljárt az idő, a markolat- és lábtartógumikat cserélni kell. A láncvédő burkolatgumija lehet, hogy még menthető - repedezett, de drága az új, szóval egyelőre lehet, hogy ez marad. Ugyanez a helyzet a szilentgumikkal - végül úgyis cserélni fogom mindet, de egyelőre jó a régi.

Első lépésként ugyanis használhatóvá akarom tenni a motort. Működjön, stabilan és üzembiztosan. Ha ez megvan, második fázisban jöhet a teljes generál, festéssel.

A gumiköpenyek is kukaérettek. Kopottak is, keményedtek, és 17 év alatt el is deformálódtak.

A belsőgumin találtam egy érdekességet. Nem tudom, miért, de valaki ide írta az előző tulajdonos nevét:

Az alufelnis kerekek egyébként meglepően jó állapotban vannak, csak egészen minimális nyolcas van bennük. A csapágyak sem nagyon kopottak - kivéve a hátsó lánckerékét, az borzasztóan darál.

Tönkrement alkatrész nem sok van. Az üléslemez töredezett, egyelőre valószínűleg megjavítom, az első börzéig. A szivatóbovden összerohadt, a többi még használható, de lehet, hogy máris cserélem őket.

Az első villa kotyogott a villanyakban. Meg lehet még húzni, de a végső megoldást úgyis csak a komplett csere jelenti. Miközben szétszereltem ezt a részt, nagyon ismerősnek találtam az itteni alkatrészeket. Kutakodtam egy kicsit az alkatrészeim között, s bebizonyosodott a gyanúm: a kenderesi téeszből mentett alkatrészeim között vannak ide való csészék, stb. Ezzel tehát szerencsém van: vannak nem-utángyártott alkatrészeim, egyedül golyóskosarakat kell vennem.

Néhány munkaóra alatt szétkaptam a motort, stílusosan beládáztam.

A sárvédőt a társaihoz tettem.

Akadt némi kosz a kipufogón.

És a blokk sem volt éppen makulátlan.

Ilyenkor természetes, hogy elfogja az embert a kétségbeesés. Aki már próbált hűtőbordák közül odaégett retket eltávolítani, az tudja, miről beszélek. De hát senki nem mondta, hogy a motorfelújítás gyerekjáték. Csak Teutuléknál az, ahol csúcsminőségű szerszámokkal kell összeszerelni a gyárból jött alkatrészeket. Nagyot sóhajtunk ilyenkor és előkészítjük a szükséges szerszámokat:

- különböző méretű csavarhúzókat (kopott, legömbölyödött végűeket, amik nem nem karcolják meg az alumíniumot)

- egy tepsit (a blokk alá, hogy ne a munkapadra gyűljön a retek)

- megszámlálhatatlan mennyiségű géprongyot (ahol van gyerek a háznál, ott az ilyesmi beszerzése nem okoz gondot)

- fogkefét

- Brigéciolt

Ez utóbbi anyaggal olyan sok időt töltöttem együtt, hogy már csak Briginek hívom. Sok más vegyipari termékkel (festékek, Kromofág/lux) ellentétben vele tökéletesen meg vagyok elégedve. Tulajdonképpen ő az egyetlen ilyen. A segítségével az első átsikálás után is szembeötlő a különbség:

A második kör után meg már egész jól néz ki a blokk, pedig a részletekbe még nem is nagyon mentem bele ( a Simson felirat körül látható).

A blokk meglepően jó állapotban van. Amikor először hallottam a motorról, meg hogy 17 éve áll, egy beállt tengelyű gépet képzeltem. Ehhez képest, ahogy látom, nincs sérülve a henger, s csak átlagosan kopott. A főtengely kicsit koppan, de nem vészes, egyelőre nem bántom. Szikra is van. Megtakarítom, összerakom, meghallgatom, kipróbálom - úgy sejtem, használható lesz.

A motoron a legtöbb csavar oldható volt, csak kb. fél tucatot kellett roncsolni.

Én ilyenkor az anya oldali részt veszem kezelésbe. Hosszirányba bevágok vékony flexkoronggal, a vágásba csavarhúzóval befeszítve kettétöröm az anyát. Ha oldalról próbáljuk meg levágni a csavar fejét vagy az anyát, félő, hogy megsértjük a vázat.

Megtakarítottam a kipufogót is. Még az eredeti, "szivarvég" kipufogóvég van rajta. Takarítás közben megértettem egy dolgot: hogy miért nem látni rozsdás kipufogójú Simsonokat. Rigánál pl. gyakori, hogy rozsdalepte a kipufogó, de Simsonnál nem - most már tudom: azért nem, mert a Simson kipufogó anyaga fele olyan vastag sincs mint a Rigáé, s ez ha rozsdásodik, rögtön át is lyukad. A Riga kipufogóját meg eheti a rozsda egy évtizedig, akkor sem lukad ki.

A vastag koszréteg alatt ezt találtam:

Belülről nézve még cifrább: